Kerkakutas, Magyarország

Vidéki innovációs központ építése

Öko-közösség formálódása

Mindig is érdekeltek az alternatív életmódok? Eleged van a szürke, pörgő városi létből? Mi sem voltunk másképp, hasonló érzések között pakoltuk be világlátott hátizsákjainkat, hogy részt vegyünk ezen a vérpezsdítő eseményen.

Hadd mutassunk hát be egy izgalmas kezdeményezést: létrejött egy vidéki innovációs központ Kerkakutas szívében, amelynek célja egy virágzó öko-közösség kialakítása. Egy vérbeli kis magyar falucskában foglal helyet, ahol minden arrajáró feltöltődhet az aranyba burkolt mezőtáblák, a déli harangszó, a kelepelő gólyák és a fáradhatatlanul csivitelő madarak között. Betérhetnek ide a mindennapi mókuskerékből kiszakadni vágyók, és a helyszín otthont ad különböző táboroknak, workshopoknak is. A Rural Blitz kilenc tagjának közös elképzelése által vezérelve jött ez létre, és olyan szerencse ért minket, hogy meghívtak bennünket is, hogy segítsünk ennek az inspiráló permakultúrás projekt alapköveinek lefeketésében. 

Mi sem hangzik bonyolultabbnak, mint egy tucat kultúrájában és múltjában is teljesen különböző embert összekovácsolni, és csapatba rendezve munkára bírni őket. Ennek ellenére a szervezőknek és facilitátorunknak ez sem jelentett akadályt, a brigád zökkenőmentesen összeállt, a kezdetektől fogva sikerült egy befogadó, egészséges és együttműködő légkört teremteni. Három hét alatt rengeteget dolgoztunk, még többet nevettünk és még annál is ínycsiklandóbb ételeket fogyasztottunk, miközben a fenntartható életmód szépségeiben merültünk el. Erőfeszítéseink révén hagyományokat felelevenítve a permakultúra elvei szerint fejlesztettük a területet. Minden alkalommal megdöbbenünk, hogy egy lelkes emberekből álló csoport mekkora előrelépést képes elérni, ha szívüket-lelküket beleadják a munkába! 

Amit látunk

Tapintható hatások

Az ott töltött időnk és a terület permakultúra elvei szerinti fejlesztése sok kézzelfogható és inspiráló eredményt hozott. A csapat szenvedélytől és a kétkezi munkától fűtve életet lehelt az előre megtervezett permakultúrás ökoszisztéma elemeibe.

Az 1-es zónában elhelyezkedő fűszerspirálhoz egy ingatag falból kinyert téglákat használtunk fel. A kerti tavat helyben nyert agyagból és újrahasznosított betoncsövekből alakítottuk ki, mely már másnap egy igen combos zöld békának adott otthont. Egy tipisátor alakú szabadtéri zuhanyzót is ácsoltunk, amely napenergiával melegíti a vizet. A mardék tégla és kavics egy bájos kerti ösvénnyé fomrálódott, ami néhány talajjavítási technika alkalmazása után kialakított zöldségágyásokhoz vezetett, mely az önfenntartó étrend támogatása céljából jött létre. 

Nem sokkal később előkerült a gyalu, a csiszoló és a mázoláshoz szükséges pemzli is. A nyári konyhát felújított falécek felhasználásával hoztuk rendbe. Ugyanily módon asztalokat is készítettünk, amelyeken később felváltva vacsoráztunk, barkácsoltunk és fergeteges kártyacsatákat vívtunk. Raklapok felszabdalásával egy kényelmes fa-kanapét építettünk a tábortűz köré. A szénapadlás kitakarításra került, és a pajtát is átszerveztük, hogy helyükre egy kényelmes beltéri közösségi teret teremtsünk.

És bizony az idő elteltével alig ismertük fel egymást, az évtizedes szalmatörek takarítása a padlásról sötétbarnára mázolta a leglelkesebb tagjainkat, és meg sem lehetett őket különböztetni egy szénbányásztól. 

Amit érzünk

Érzelmi eredmények

A vidéki innovációs központ Kerkakutas falvában, Magyarország peremén, 3 tájegység, a Göcsej – Őrség – Lenti-síkság találkozásánál helyezkedik el – itt gyűlt össze a társaság Európa különböző ponjtairól.

Még ez a relatíve rövid közösségi együttélés is hihetetlen eredményeket hozott mindannyiunk mentális egészségére. A közösségi munka, az összetartozás érzése, a természetben való elmerülés és a végtelen játék kiváló arányban csiklandozta és ölelte át szívünket.

A meleg fogadtatás, az őszinte kedvesség és az elfogadás a legjobbat hozta ki mindannyiunkból, és hálával töltötte meg lelkünket. Mindannyian azonnal otthon éreztük magunkat (némi „kihagyhatatlan” üdvözlő-pálinka után), a helyi szervezők pedig bevontak minket a mindennapjaikba és velünk együtt dolgoztak. Napjainkat a harsány kakukkszó mellett facilitáció keretezte: minden reggel egy nyitókörrel kezdtük, ahol mindenki hangulatának és szükségleteinek teret és hangot adtunk, majd a napot egy zárókörrel zártuk, ahol nyíltan reflektáltunk a nap eseményeire. A közösségépítő gyakorlatok, mint például a tudatosságot segítő tevékenységek és az erőszakmentes kommunikációra épülő gyakorlatok elősegítették a csoporton belül kialakuló tudatosabb, bár mégis organikus dinamikát.

A másokkal való együttélés, a meglehetősen nomád stílus, a mindennapos angol nyelvű beszéd és a mások felé való megnyílás kitágította és teljesen más színekben tüntette fel a világot. Ne ijesszen meg, ha mindez idegenül hangzik számodra, hisz sok résztvevő számára ez volt az első alkalom, hogy ilyen életkörülményeket tapasztalt. Mások számára a gyors városi élet után a vidéki lassú élethez való alkalmazkodás jelentett kihívást, viszont mindez annál gyümölcsözőbb volt az esemény végére.

Lassuljunk le…

Vidék, mint életstílus

Az újonnan felújított nyári konyhánkban és a ropogó tábortűz fölött közösen különféle ízletes ételeket készítettünk. Mind a magyar, mind a külföldről érkezett résztvevők behozták a tradicionális konyhájukat, ezzel is színesítve a nemzetközi élményt. Ezek között volt vajpuha fahéjas kürtőskalács, omlós sajtos pogácsa, ropogós céklás-répás kenyér, frissítő bodzavirág és akácszirup, olasz pizza, francia palacsinta, és olyan hagyományos magyar ételek, mint a bográcsban főzött füstös, veresen gyöngyöző paprikás krumpli.

A természetben való elmerülés is feltöltő hatással volt ránk. Nappalainkat és éjszakáinkat is a szabadban töltöttük, hangos madárcsiripelésre ébredtünk egy 0-24-es „kakukkos órával” kiegészítve. A reggeli kávét egy vadregényes kis tó mellett élveztük az ugrándozó békákat és nyuszikat lesve, miközben a szomszédos mezőn egy gólya andalgott, ahol naplementés séták során gyakran láttunk szarvasokat is. A körülvevő buja zöld növényzet csitította és pihentette a lelkünket. És végül, de nem utolsósorban egyik éjjel a már jól megszokott csillagos égbolt skarlátvörösen tündökölt, a napkitörésnek köszönhető különleges Aurora Borealis által, miközben hullócsillagok záporoztak minden irányból.

A környezet mesébeillő volt, rusztikus pajtákkal, páfrányokkal, három működő kúttal, tóval, patakkal, hódokkal, nyulakkal, gólyákkal, madarakkal és szarvasokkal – egyszerűen varázslatos.

A szabadidőnkben felüdítő volt újra gyereknek lenni kicsit,  a röplabdabajnokságot kipihenve gitározgattunk, egymást tetőtől-talpig kidekoráltuk hennával, megállíthatatlan nevetést kiváltó csoportos játékokat tanultunk, és a tűz mellett énekeltünk és a különböző országok néptáncait sajátítottuk el.

Ottlétünk végére az érzelmek mindenkiben a felszínre törtek. Ez a nevetések és könnyek groteszk keverékéhez vezetett, amelyek mind mély hálánkban gyökereztek. Emeljük kalapunk az esemény ötletgazdáinak, és az egész társaságnak ezért a felejthetetlen permakultúrás közösségi élményért.

Kapcsolódj BESZÉLJÜNK Kapcsolódj BESZÉLJÜNK Kapcsolódj BESZÉLJÜNK Kapcsolódj BESZÉLJÜNK Kapcsolódj BESZÉLJÜNK

Kép

KAPCSOLÓDNÁL?

Tervben van több lehetőség csatlakozásra táborok és képzések keretében. Tartsd nyitva a szemed, hogy te is részt vehess a Rural Blitz következő eseményein, és ki tudja, talán összefutunk. Bízz bennünk, megéri!